CÍMER

HAJRÁ TÁRNOK!
KEZDŐLAP

TÁRNOK

2015 augusztusában a Sportszelet Tárnokon járt MEGNÉZEM

A település, ahol a labdarúgás része az Iskolai órarendnek
Tárnokon TAO- támogatásból fejeződhet he a sportcentrum

SPORTSZELET CÍMLAP
Folytatódik az MLSZ Pest Megyei Igazgatóságával együttműködésben gondozott sorozatunk. A sorozat állomásain a Sportszelet munkatársa ellátogat egy-egy Pest megyei sportszervezethez, ahol az elöljárók segítségével lapunk beszámol az elmúlt időszakban a társaságiadó-kedvezményből (TAO) nyújtható támogatásnak köszönhetően megvalósított, avagy tervezett fejlesztésekről, így közelebb hozhatjuk olvasóinkhoz az adott klubot, valamint közelebbről is megismerhetjük egy-egy sportcélú beruházás megvalósulását. Pomáz, Dány, Szigetszentmiklós, Kosd, Szentendre, Úri  és Gomba, Rád, Perbál, Erdőkertes, Ócsa, valamint Cegléd után úti célunk 12. állomása Tárnok volt.
Tárnok nagyközség Budapesttől 20 kilométerre, a Mezőföld északi szélén, a Dunába torkolló Benta-patak két oldalán fekszik. Kézai Simon krónikája szerint 450 körül Tárnokvölgye volt a germán Detre és a hunok közötti első nagy csata színhelye. A település nevével 1257-ben találkozhatunk először, mind Tavarnuc.  A neve szerint tárnokok lakták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd 1717-ben népesült be újra szlovákokkal, lengyelekkel és magyarokkal. Tárnok három nagyobb részből áll. Az ősi mag az falu, míg az újtelepi rész 1921-ben, a liget pedig 1930-ban keletkezett. Közigazgatásilag az Érdi járáshoz tartozik, és a 2014-es népszámlálás szerint lakóinak száma 8.871.

A Tárnoki Községi Sportkör 1914-ben alakult, de a kezdeti időszakból nincsenek írásos emlékek, csak amolyan népmesei formában, szájról szájra terjedt a történet arról, hogy rendszeresen futballoztak a tárnokiak. 1919-től viszont már a krónikások feljegyezték, hogy a Tárnok csapata milyen ellenfelekkel mérkőzött. A múlt emlékei között kutatva kiderül, hogy a csapat az 1943/44-es bajnoki szezonban eljutott az NB III-ig.  A megyebajnoki rendszer bevezetését követően kezdetben a járási bajnokságban szerepeltek a tárnokiak, majd felfelé lépegetve a 2008-2009-es évadban bronzérmesek lettek a megyei I. osztályban. A kupákban is születtek szép eredmények, mint például 1973-ban, amikor a Tárnok végzett az élen a Pest Megyei Hírlap-kupában. 2004-ben eljutott a csapat a Szabad Föld-kupa fináléjába, úgy, hogy a Magyar Kupában több magasabb osztályú gárda ellen is diadalmaskodott. A Szabad Föld-kupában végül ezüstérmesek lettek. A csapat jelenleg a Pest megyei II. osztály, Déli csoportjában szerepel. A tárnokiak büszkék arra, hogy innen indult, és egészen a válogatottságig jutott Zombori András. A nemzeti tizenegyben kétszer pályára lépő játé-kos az NB I-ben szerepelt a Csepel, a Dunaújváros, a Vác és a Videoton színeiben, majd levezetésként Tárnok következett. Zombori András a Nemzeti Sport újságírója, jelenleg is a nagyközség lakója — ráadásul azon pálya közvetlen szomszédságában, ahol a tárnokiak a mérkőzéseket rendezik.

2015 SPORTSZELET3

A településen példás utánpótlás-nevelés folyik, amelyet a Bolha Focitanoda sportszervezet lát el. A klub 2003-ban alakult, megálmodója Szimandl Gábor volt, aki jelenleg a „Bolha" ügyvezetője, egyben a KSK elnöke. Az induláskori cél az volt, hogy sikerüljön megreformálni a Tárnokon és a szomszédos településeken élő gyermekekkel való foglalkozást. Már óvodás korban elkezdődik a futball megszerettetése, nem csoda, hogy valamennyi korosztályban versenyez tárnoki csapat. A Focitanodában 250 gyermek szorgoskodik. Ritkaságnak számít, hogy már öt sporttagozatos osztály is van a helyi iskolában, sót a labdarúgás tantárgyként szerepel az órarendben. A gyermekekkel négy főállású (Csizly Attila, Kaszás Attila, Kovács László, Szimandl Gábor), valamint két mellékállású (Asztalos József, Stenczinger Norbert) szakember foglalkozik. „Ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, szükséges a megfelelő háttér — mondta Szimandl Gábor. — Ebben nagy segítség az a támogatás, amelyeket a TAO pályázatokon nyertünk el. Az indulástól, 2011-től minden évben sikeresen pályáztunk, a 2015/2016-os szezonra beadott pályázatunkat ezekben a hetekben bírálják el. Az elmúlt négy esztendőben 69 millió forintot használhattunk fel. Felszerelést, eszközöket vásároltunk, és ebből jutott az edzők bérezésére, valamint a csapatok edzőtáborozására is. Az utánpótláscsapatoknál a meg-pályázott összeg tíz százaléka az önerő, ezt önkormányzati és szponzori támogatásból, valamint a tagdíjakból teremtettük elő. Az U19-es és az U13-as együtteseink külföldre is eljuthattak, a nagyobbak Olaszországban, a kicsik Franciaországban mérkőzve szerezhettek tapasztalatokat. A Bolha Focitanodában végzett munkát igazolja, hogy a Tárnok megyei másodosztályú felnőtt csapatában jelenleg nyolc 21 éven aluli fiatal lép pályára hétről hétre. Reményeink szerint ez a gárda — megfelelő rutint szerezve — egy-két éven belül megcélozhatja a megyei L osztályt."

Lázár Lajos


A Tárnok KSK tárgyi jellegű finanszírozásban részesült a TAO pályázatból. A 2013/2014-es pályázati évben tízmillió forintból megújult az öltözőben a vizes blokk, és kialakítottak egy közösségi helyiséget is. Itt „fordított" volt a támogatás százalékos aránya, az önkormányzat hétmillió forintot vállalt. Idén ismét pályáztak, és ha minden kedvezően alakul, akkor másfél millió forintból felújíthatják a pálya talaját. A „legizgalmasabb" elképzelés, hogy sikeresen fejezzék be a Bolha Focitanoda közel tíz évvel ezelőtt megkezdett, majd forrás hiányában félbehagyott sportcentrumát. 2015 SPORTSZELET2Az öthektáros terület az önkormányzat tulajdona, a Bolha használati joggal rendelkezik, van két füves pálya, és egy szerkezetkész állapotban lévő öltözőépület. Annak érdekében, hogy a sportcentrum kifogástalanul megfeleljen az elvárásoknak, legyen több pálya, készüljön el az öltöző, 60 millió forint TAO támogatásra pályázott a klub. Ha minden jól alakul, akkor Tárnokon a labdarúgás hosszú távra zöld jelzést kaphat. A tárnoki utánpótlás-nevelés helyzetével és hosszabb távú terveivel tisztában van Benkő Tamás, az MLSZ Pest megyei igazgatója is, aki idén tavasszal egy helyszíni bejárás során megtekintette a tárnoki labdarúgó-infrastruktúra meglévő feltételeit. „Tárnokon már 2011, a TAO támogatások megjelenése előtt is figyelemre méltó utánpótlásképzés folyt. A Tárnok-Bolha megfelelően használta a sportágfejlesztésre fordított támogatásokat, és ebben kiváló partnerre talált Tárnok Nagyközség Önkormányzatálmon, élén Szolnoki Gábor polgármesterrel, aki 2006 óta első számú vezetője a településnek. Egyedülálló, ahogy Tárnokon a labdarúgás megismertetését, megszerettetését már idejekorán „bevitték” az általános iskolába, és ahogy a létszám növelésével egy időben megkezdték az infrastruktúra szükségszerű fejlesztését is. Az évekkel ezelőtt megálmodott és megkezdett, a település határában lévő sportcentrum befejezéséhez a Magyar Labdarúgó Szövetség és annak Pest Megyei Igazgatósága minden lehetséges segítséget meg kíván adni a TAO források ésszerű és hatékony felhasználásával" - mondta el a tárnoki fejlesztésekkel kapcsolatban Benk6 Tamás Pest megyei igazgató.

SPORTSZELET

BACK
Vissza